Kategóriák

Artikulátorok

A harapással és artikulációval kapcsolatos problémák nagyrészt arra vezethetőek vissza, hogy a fogtechikusnak túl kevés adat áll rendelkezésére. De pontosan mi is hiányzik? Induljunk ki abból az ideális helyzetből, hogy a fogorvos először is levett egy jó lenyomatot és harapást is vett. Ha ezeket megkapja egy fogtechnikus sajnos még mindig egy nagyon fontos adat hiányzik neki ahhoz, hogy egy funkcionálisan zavarmentes fogpótlást készíthessen, mégpedig az arcíves regisztrátum.

"A fogászati szakma legalulértékeltebb és felreértettebb eszköze.

Egy építő mesternek van vízimértéke és függője amivel az épület vízszintes és függőleges részeit tudja térben elhelyezni. Enélkül görbe ferde falak jönnének létre.

Ha a „szájbéli építőmestereknek” nincsen arcívük akkor a szájban és az artikulátorban a térbeli tájékozódásnak semmi viszonyítási lehetősége nincs. Végül már csak az asztallap marad mint viszonyítási sík. Az eredmény, hogy a szájban lóg az egyik vagy a másik oldal; sokszori időigényes próbákkal kell ezeket a hiányokat kikorrigálni. A kialakított rágófelszínek és vezető pályák nem felelnek meg a valóságnak és szájban zavarnak.

Az arcív a szájbéli építőmester „vízimértéke”. Az arcív nem oldja meg a harapás problémáját, de nélküle még a megoldás közelébe sem lehet kerülni."